Több módja is van a viricselésnek, alább egy (+1) módszert ismerhetünk meg.
Fúróval a fatörzs északi oldalán 5 mm átmérőjű és 4-5 cm mélységű lyukat ejtünk, nagyjából szemmagasságban. Ekkor már látható, hogy beindult-e a nedvkeringés vagy nem. A lyukhoz közel pozícionálva kötjük fel a fára az üveget/PET palackot úgy, hogy átvetjük a madzagot a törzsön, hogy a kötés elbírja a lecsapolt lével együtt is a súlyt. Egy törzsre 2-3 üveget is rögzíthetünk, az üveg nyakán található gallér segít a rögzítésben. A szívószálat a nyaka mentén megtörjük, a hosszabbik felét az üvegbe eresztjük, a rövidebbet pedig a kifúrt lyukba dugjuk. Egy újabb madzaggal a nyak rögzítése után magát az üveget kössük a fatörzshöz, hogy az esetlegesen feltámadó szél ne lóbálja a szereléket. Ha van borostyán a közelben, annak levelével letakarható az üveg szája (szívószállal átfűzve), így elkerülve azt, hogy szennyeződés, bogarak vagy jelentős mennyiségű eső kerüljön az üvegbe. A megtelt üvegek tartalmát átöntjük üres üvegekbe tölcsér segítségével, így a szereléket nem kell lebontani. Egy lyukról egy szezonban 3-szor A lecsavart kupakok a későbbi szállításhoz kellenek majd. Kerülni szükséges a fém eszközök érintkezését a viriccsel eletromos töltöttsége okán. A vastag borostyán száraktól szabadítsuk meg a fákat, ha van rá lehetőségünk, fűrészünk.
+1 módszer:
http://www.unchiulmihai.ro/hu/page/teak/978
Van rapid módszer is a csapolásra, HA éppen valaki szomjan halna márciusban, messzi a civilizációtól: az elérhető legvastagabb ág eltörésével hamar összegyűjthető a szükséges mennyiségű nyírfavíz.
